Végre,végre ..

2010 május 28. | Szerző: Bramasole |

 Ez most egy jókedvű bejegyzés lesz, mindenképpen annak szánom. Nyögvenyelős hét volt, szerintem ez a borús, esős, soha el nem múló párás-nyúlós idő sem tett jót, nem csak a kedvemnek,  hanem a testemnek sem. Olyan nehéznek tűnt minden a világon, még mozdulni, dolgozni is. Jöttek a feladatok sorban, de csak tegnap délutánra kezdtem felszabadultabb, könnyedebb lenni. A mai napot már szinte vártam, pedig a mára rendelt  feladat kicsit sem igérkezett könnyűnek. Nos… ez elég rendesen be is jött. Azért persze megoldottam, nem is rosszul. Az autózás hazafelé   szinte jutalom volt…..ó persze, hiszen tudjuk, hogy ezt mennyire imádom. Aztán itthon végre!! Igen ám…. de nekem szükségem van arra, hogy megbeszéljem a dolgaimat, főleg akkor, amikor ilyen nehéz esetek történnek.. és persze ez most nem megvalósitható.. Ezért barátnős telefon. Rossz ötlet…mint kiderül… még a beosztásom is megkapom, nehogy már azt gondoljam magamról, hogy különleges vagyok – megjegyzem, nem gondoltam, csak egyszerűen tisztában vagyok vele, hogy amit tettem, azt helyesen tettem, és egészen tűrhetően irányitom az életem. –  a különlegesség érzetének kizárólagossága csak az övé. Legyen.

Kedvenc kollégám felhivott, mintha ráérzett volna arra, mennyire szeretnék valaki értelmes emberrel beszélni.. Az utóbbi két napban volt köztünk pici feszültség…mert valamiben nagyon nem értettünk egyet, s én leheletnyi megsértődtem. Tegnap úgy mentem el a dolgozóból, hogy nem is szóltam hozzá… Tulajdonképpen ezért is esett annyira jól , hogy este hivott, és megkérdezte mit sikerült ma intéznem. Sokáig beszélgettünk.. céges ügyekről..a végén meg is jegyeztem, hogy …már nem is haragszom rád..Mire ő: – Hát képes lennél rám haragudni?   Be kell látnom, hogy tényleg nem vagyok rá képes. 

Klassz lesz a hétvégém, ez biztos. Akár esik, akár fúj….jó lesz.:)